Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cinci Macska és a viharok.

2014.05.07

 Kedves Benjámin!

 

A viharok közeledte is már félelemmel tölt el engem, minden esetben. Ha egy kicsit is beborul az ég, főleg ha esőre áll az idő, én már nem igazán lelem a helyemet. Nemcsak azért, mert az esőre, sőt magára a vízre, mi macskák különösen allergiások vagyunk, hanem mert a gondolata is elborzaszt.

Először kezdődik a villámlással az egész vihar, aztán jön a mennydörgés és az eső. Rossz esetben mindez megspékelve egy jó kis széllel. Ha vihar van, az szinte soha nem nevezhető enyhének. Nagyon nehéz megfelelő búvóhelyet találni akkor, ha minden hirtelen történik, pár perc leforgása alatt.

Természetesen mindenki a jó időt szereti, ezzel együtt el kell fogadni a rosszat is, mert ez is velejárója az életnek. Ez persze, majdnem minden területre érvényes, általánosan fogalmazva.

Több esetben annyira megtépáztak már a viharok, hogy órákon át alig bírtam magamhoz térni.

Egyszer a gazdámat is rendesen elkapta egy égiháború, alig tudott részegen betámolyogni a házba. Én ekkor már bent voltam és dühében egy jó nagyot rúgott rajtam.

Inkább azonban emlékezzünk a szép dolgokra.

Véleménye hatékony és értelmes mivoltához soha nem férhetett kétség, ez alkalommal is ez történt. Bármikor szívesen állok az engem felkérők rendelkezésére.

 

Üdvözlettel: Cinci Macska!